2015. február 19., csütörtök

05.fejezet-Christmas

Sziasztok. Kis késéssel, de meghoztam az új részt. Remélem tetszik. Kicsikét rövid lett, de legalább valami. Ezt a részt most, ketten írtuk, és a többi rész folyamán is így lesz. Kommenteket, véleményeket várunk, akár jó, akár nem. Köszönöm a kommentedett  Kapusi Lili :) örülök, hogy írtál:) még ha csak egy pár sort is:) Hálás vagyok neked, remélem a további részekhez is írsz majd, és számíthatok majd rád:)) Most inkább nem akarok ígérgetni, de sietünk a következő részel. Van pár jó ötletem ;) (ha találtok hibát, akkor bocsi)

"Tanulj meg elengedni, ahogy egy ujjadra hurkolt léggömböt szélnek eresztesz: hadd szálljon, legyen az égbolté, a felhőké. Ezt rendszerint akkor tudod megtenni, ha megpillantasz valamit, amit a léggömbnél fontosabbnak vélsz, és meg akarod fogni. Akkor a régit az útjára engeded. Észre sem veszed, hogy kinyíltak az ujjaid."



A hó apró pelyhekben szállingózik, New York  forgalmas utcáin, sétálunk végig a szüleimmel és Milly-vel. Még mindig teljesen megvoltam lepve, hogy anyáék meglátogattak. Olyan régen találkoztunk már. Tudom, sok a munkájuk, ezt meg is értem, hiszen kell a pénz, hogy ne haljunk éhen. Milly-vel úgy döntöttünk, hogy ki kapcsolódunk a mai napon. Mivel, anyáék úgy döntöttek, el mennek kettesben vacsorázni, így mi kihasználva az alkalmat, együtt töltjük a karácsonyt a barátokkal. Apától és anyától, egy puszival elbúcsúzva elköszöntem, Milly pedig egy nagy mosoly kíséretévvel integet és köszön el.


***
Hat után, csengettek, és én sebesen vágtattam az ajtóhoz. Milly, és Mike, az ajtóban vágódott, és mögöttük egy személy. Egyből felismerem Ahstont. Kikerekedett szemekkel néztem, Millyre, ő csak megrántotta a vállát.
- Gyertek be -invitáltam őket be a házba. -Kaja van, pia van, minden van. - mosolyogtam. Ők kényelmesen, elhelyezkedtek. Nem is tudom már, mikor voltam már így baráti társasággal karácsonykor. Próbáltam a mai napon nem arra gondolni, hogy mi is történt tegnap este. De nem ment. Olyan érzések kavarogtak bennem, amit nem lehet egy könnyen megszabadulni. Hallgattam Milly beszédét, miközben a karácsonyfa előtt voltunk és a pezsgős poharat pedig fogtuk, majd mikor Milly befejezte koccintottunk és a poharunkba kortyoltunk. Friss és kellemes. Nagyon jól éreztem magam. Utána Mike felvetette az ötletet,hogy menjünk el sétálni. Mindenki,felvette a kabátját,csizmáját,és már indultunk is a friss levegőre. Mike,Milly-t átölelve sétált, Ahston és én ,meg csak egymás mellett ballagva beszélgettünk. Egyre távolodtunk a házunktól. Az egyik utcában bekanyarodva,észrevettem egy házat. Az a ház Niall háza. Amint megláttam a tömeget a ház előtt ,inkább nem is néztem oda. De valami az súgta ,hogy néz oda. Ami nagy hiba volt. Niall  a kezét egy szőke lány dereka köré vonta,majd hosszasan megcsókolta.
A gyomrom is,felfordult a látványtól. A szívem ,ennél sokkal jobban. Mikor elváltak egymástól a lány felénk fordult,és ezzel Niall tekintete is ránk tévedt. A fiú csak meredten bámult,engem,a szőke ciklon meg nem tudta,hogy a Niall mit néz. Hát engem. Rám nézett. Pontosan tudta, hogy láttam. Ő csak megbánóan nézett rám, de csak egy gúnyos mosollyal jeleztem neki vissza. Aztán a tekintetemet Asthonra vezettem. Észre vette, és azonnal kapcsolt. Rám nézett ő is. Nem tudom miért, de megöleltem, utána meg megcsókoltam. Azonnal vissza csókolt. Beleborzongtam, ahogyan a kezeit derekamra vezette. Próbáltam egyre, közelebb húzni magamhoz,de nem nagyon tudtam jobban. Egy idő,után elváltunk egymástól.
- Hú..,erre nem számítottam. -mosolygott rám.
- Én sem. -rántottam meg a vállamat, majd a tekintettemet arra a helyre vezettem, ahol Niall állt. Viszont a szőkeségnek, holt helye volt. Nem is láthatta, a csókunkat. Visszafordultam a barátaimhoz.
- Indulhatunk, vissza hozzánk?
- Igen gyerünk-vágta rá Milly, akinek a szeméből kíváncsiság áradt. Én csak egy sokat mondó  pillantással, néztem vissza rá. 

A házba vissza értünk, és mindenki ivott még egy kicsit. Idő közben Milly és Mike elmentek,és így ketten maradtunk Ashton-al. Anyáék még mindig nem értek haza ,és szetintem egy jó ideig nem fognak még.
-Kérsz még bort?-kérdeztem a fiútól. Ő a poharát tartva jelezte,hogy öntsek még neki,az alkoholból. Én is öntöttem magamnak. Ezután Ashton az ölébe húzott,maga felé fordított,és vadul téptük egymás ajkait, utána minden el sötétült.